Munkaügyi Blog

Itt a nyár, aktuálissá válik a diákok szünidei foglalkoztatása. Akár hónapokig tartó együttműködésről, akár egy-egy napra szóló alkalmi munkavégzésről van szó érdemes átgondolni a foglalkoztatás módját, a hatékony és jogszabályoknak is megfelelő alkalmazás érdekében.

Az egyes foglalkoztatási formák, különböző adó- és járulékfizetési kötelezettséget vonzanak mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalon és a jogviszonyok számos más tekintetben is eltérőek lehetnek. A megfelelő foglalkoztatási keret kiválasztása érdekében az alábbiak szerint foglaljuk össze az egyes foglalkoztatási jogviszonyok legfontosabb jellemzőit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.), a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.), a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szk. tv. ), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet, az egyszerűsített foglalkoztatásról  szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 321/2013. (VIII. 28.) Kormányrendelet, a szövetkezetekről  szóló, 2006. évi X. törvény (Szöv. tv.), a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról  szóló 2011. évi CLV. törvény (Szakképzési tv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) alapján.

Cikkünk itt folytatódik >>>